Amennyiben a probléma a többséget vagy a közös tulajdont valamilyen formában érinti, úgy a képviselőnek kell kezdeményeznie az intézkedést. Ennek sikertelensége esetén a tulajdonosok a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást kérhetnek.

Amennyiben a Társasház a közös képviselő leváltásának feltételeiről az SZMSZ nem rendelkezett, úgy a törvény szerint a vonatkozó határidők betartásával érvényesen összehívott és megtartott közgyűlés bármikor felmentheti, leválthatja.

A napirend és az ok megjelölésével, a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását.

Tetszés szerint, de legalább egyszer szükséges, legkésőbb május 31-ig.

Közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni, melyben a meghozott döntések határozat formájában kerülnek rögzítésre. A közgyűléseken született határozatokat, a Közgyűlési Határozatok Könyvében is vezetni kell.

Fontos, hogy a közös képviselő rendszeresen vezesse a társasház pénzügyeit, könyvelését, hogy naprakész információkkal rendelkezzen a lakók fizetési kötelezettségeiről. A pénzügyi nyilvántartásból tehát egyértelműen kiderül, hogy az egyes lakóknak milyen pénzügyi kötelezettségei vannak. Amennyiben 2-3 hónapnál több tartozása halmozódik fel egy lakónak, úgy szükséges informálni őt a hátralékról és megkérni a tartozás mielőbbi rendezésére. Ha a felhívás nem jár sikerrel, akkor a közös képviselő fizetési felszólítást küld a lakónak, mely tartalmazza a díjhátralék pontos összegét, a társasház számlaszámát és a befizetés határidejét. Amennyiben a fizetési felszólításra nem reagál a tulajdonos, akkor fizetési meghagyás kezdeményezhető. Végső esetben pedig végrehajtásra is sor kerülhet. A Társasházi törvény szerint akár jelzálog bejegyzése is és kérvényezhető.

A számvizsgáló legfőbb dolga a kontroll, a közös képviselő munkájának, illetve a Társasház pénzügyeinek ellenőrzése. Egyéb tevékenységeit/hatáskörét a társasházi törvény és az SZMSZ-ben leírtak határozzák meg.

A házirenden kívül, a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen leírja a közgyűlés, a közös képviselő és a Számvizsgáló Bizottság feladatait, kötelezettségeit, valamint a jogait. Az SZMSZ-t a társasház egyéni igényeihez érdemes igazítani, a társasházakra vonatkozó törvények betartásával.

Igen, a közgyűlés felhatalmazásával, ami legalább 50%+1 szavazat kell, hogy legyen.

A költségeket ilyenkor a közös vagyonból- pénzeszköz állományból- kell fedezni, megelőlegezni, ameddig az adós ki nem egyenlíti a tartozását. Ugyanis a társasházakra az úgynevezett sortartásos kezesség szabályai érvényesek.

Abban az esetben, ha 25 lakásnál több található egy társasházban.

Közös lakrészek, területek és helyiségek használatának részletes szabályait, a lakásokban zajjal járó munkák és más tevékenységek időtartamát. Igény szerint a Házirendben rögzíthetők az állattartás, a takarítás vagy akár a kertkarbantartás szabályai.

Akkor, ha a lakók összes tulajdoni hányadának több mint a fele jelen van. A határozatképtelen közgyűlés napirendi pontjait a megismételt közgyűlés tárgyalhatja, mely már nem veszi figyelembe a résztvevők tulajdoni hányadát, ezért nem számít hányan vesznek részt, a közgyűlés határozatképes lesz.

A szavazati arányokról a Társasházi törvény rendelkezik. A szavazás alapja a tulajdoni hányad, ha az SZMSZ nem állapít meg más egységet, pl. albetét mérete. Dönthet a közgyűlés úgy is az SZMSZ-ben, hogy az egy albetétet képviselő egyik tulajdonos szavazata a másik tulajdonostárs szavazatával azonos szavazatot jelent

A lakások tulajdonosainak és az írásban meghatalmazott személyeknek.

Az eredmény megállapításának részletes szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Minden más esetben eredménytelen, ha a leadott írásbeli szavazatok aránya nem éri el az összes tulajdoni hányad több mint felét.

A törvényben meghatározott illeték megfizetése után, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül kérhető a bíróságtól, a vitatott határozat érvénytelenségének megállapítása.

Nem kötelező, viszont nem várt, nagyobb értékű felújítás esetére célszerű ilyen alapot létrehozni.

Társasházi lakás vásárlása esetén szükséges kérni nullás igazolást, aminek lényege, hogy a társasházi közös képviselő igazolja. hogy nem áll fent az Eladó tartozása. Egyéb esetben, ha van tartozás akkor azt az új tulajdonosnak kell megfizetnie. Árverezésnél amennyiben az értékesítés összegéből a társasház nem nyer kielégítést, az új tulajdonos kötelezettségében a tartozás törlődik.

Az összeghatár mértékéről az SZMSZ rendelkezik. Azonban az elfogadott éves gazdálkodási tervben nem szereplő, rendes gazdálkodás körét meghaladó felújításokról és azok összegéről csak 4/5-ös szavazattöbbség dönthet!

Az árajánlatok bekérésének feltételeit, szintén az SZMSZ szabályozza.

Közös képviselő a megválasztásával együtt nyeri el ezt a jogot, továbbá mindazon személyek, akiket az SZMSZ vagy vonatkozó közgyűlési döntés meghatároz.

Abban az esetben, amikor egy Társasház a nem várt nagy összegű kiadások megfinanszírozására nem rendelkezik kellő fedezettel, akkor a közgyűlés a közös költségen felül, rendkívüli egyszeri (vagy többrészletre bontott) célbefizetést rendelhet el meghatározott közös tulajdonú épületrész javításra/felújításra/cserére vagy egyéb közös tulajdont érintő kiadásr.