Lakásgazdálkodási GY.I.K.

Hasznos lakásbérléssel kapcsolatos információk

Kihez forduljak, ha önkormányzati lakást szeretnék bérelni?

A lakások feletti bérbeadói jogokat – ügytípustól függően a Képviselő-testület, a lakásgazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és a polgármester gyakorolja, ezért kérelmét fenti döntéshozóknak címezve terjesztheti elő.

Milyen esetekben juthatok önkormányzati lakáshoz?

A lakások bérbeadását, a bérbeadás jogcímeit Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelete szabályozza (továbbiakban: lakásrendelet).

(https://www.njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh2eg5ed4dr5eo6dt1ee0em5cj4ca5cb4cd7cc0ce3bw4l)

 

A lakások bérbeadását megelőző döntéselőkészítési eljárással kapcsolatos feladatokat Budapest Főváros XV. Kerület Polgármesteri Hivatalának Népjóléti és Intézményfelügyeleti Főosztály Lakásosztálya látja el. 

 

link a PMH Lakásosztályára

Nem vagyok kerületi lakos, jogosult vagyok-e XV. kerületi önkormányzati lakásra?

XV. kerületi lakás bérléséhez az Ön lakóhelyének vagy tartózkodási helyének Budapest XV. kerületében kell lennie, (igazolása: lakcímkártyával történik) és életvitelszerűen a XV. kerület közigazgatási területén kell laknia, melynek időtartamát az aktuális pályázati kiírás tartalmazza, mivel:

a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat) 6.§ (1)-(2) bekezdésének értelmében az Önkormányzat lakhatással kapcsolatos helyi rendelete Budapest, XV. kerület közigazgatási területére és az ott élő természetes személyekre terjed ki, más lakóhellyel rendelkező állampolgárok lakhatási problémáinak megoldásában nem illetékes eljárni.

 

Fentiektől kivétel a lakásrendelet szerinti közérdekű feladatok, célok megvalósítása jogcímen történő bérbeadás alábbi esetei:  

–      fegyveres testületek és rendvédelmi szervek dolgozóinak az elhelyezése esetén,

–      az Önkormányzat és szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselőnek, illetve közalkalmazottnak történő bérbeadáskor olyan személy részére, akinek a kerületben legalább öt éves munkaviszonya van és beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik,

–      az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok alkalmazásában állóknak történő bérbeadáskor olyan személy részére, akinek a kerületben legalább öt éves munkaviszonya van és beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik,

–      az Önkormányzat egészségügyi intézményében szakorvosi feladatokat ellátó személy részére.

 

Amennyiben az Ön lakóhelye nem a XV. kerület, Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata nem illetékes kérelmének elbírálásában.

Lakhatási problémáinak megoldása érdekében keresse meg a lakóhelye szerinti önkormányzatot.

Megváltozott a család jövedelmi helyzete, (csökkent, növekedett) mi a teendőm?

A lakásrendelet 4/A. § (7)-(8). bekezdésének érelmében a szociális helyzet alapján, illetve a költségelven bérbe adott lakások esetén a bérlő a vagyonkezelő felé tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni és igazolni a jövedelmi és vagyoni helyzetében bekövetkezett változást.

A vagyonkezelő tájékoztatja a polgármestert, ha a bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyainak változása a szociális vagy költségelvű lakbér fizetésére való jogosultságot érinti. A polgármester tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új lakbért, ami a nyilatkozat kiadását követő második hónap első napjától alkalmazandó.

A polgármester tulajdonosi nyilatkozata alapján a Vagyonkezelő harminc napon belül gondoskodik a bérleti szerződés módosításáról.

Mit kell benyújtanom a jövedelemváltozás okán?

Az egy főre eső nettó jövedelem és az ehhez kapcsolódó lakásbérleti díjkategória megállapításához az önnel egy háztartásban élők részéről az alábbi igazolások benyújtása szükséges:

A lakásban lakó jövedelemmel rendelkező minden személy esetében

kérem szíveskedjen a Nyilatkozathoz csatolni az önkormányzati bérlakásban együtt lakó személyeknek a Nyilatkozat benyújtását megelőző utolsó 3 havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat:

  • munkáltatói jövedelemigazolás (1. számú formanyomtatvány), vagy ezzel tartalmilag megegyező munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,
  • vállalkozó(k) esetében tárgyévet megelőző évre vonatkozó illetékes állami adóhatóság (NAV) által kiadott igazolás
  • , Bt., ill. KKT tagság esetében a tárgyévet megelőző évre vonatkozó illetékes állami adóhatóság (NAV) által kiadott igazolás
  • a Magyar Államkincstár (MÁK) tárgyévi igazolása (családi pótlék, GYED/GYET/GYESE/CSED, táppénz, stb.)
  • a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyévi igazolása (öregségi nyugdíj, rokkantsági ellátás, árvaellátás, özvegyi nyugellátás, rehabilitációs pénzbeli ellátás, stb.)
  • nyilatkozat egyéb ellátás (GYESE, ápolási díj, nyugdíj) melletti alkalmi munkavégzésről (2. számú formanyomtatvány)
  • álláskeresők ellátása vagy foglalkozást elősegítő támogatásban részesülők esetében az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi kirendeltségének megállapító határozat fénymásolata, és az utolsó számlakivonat, vagy pénzintézet igazolása, amennyiben ilyen ellátásban nem részesül, az erről szóló hivatalos igazolás
  • hallgatói ösztöndíj és egyéb bevételek esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás
  • fentiek hiányában vagy kiegészítésként a jövedelemre vonatkozó, büntetőjogi felelősség tudatában tett alkalmi munkavégzésről szóló írásos nyilatkozat (3. számú formanyomtatvány)
  • gyermek tartásdíj folyósítása esetén az ezt igazoló bírósági végzés, illetve a folyószámla kivonatának másolata, vagy a tartásdíj fizetésére kötelezett, valamint a gyermek(eket) nevelő személy (szülő, nevelő szülő, nagyszülő, stb.) között létrejött írásos, aláírt megállapodás. Ezek hiányában nyilatkozat a gyermektartásdíjról (4. számú formanyomtatvány)
  • A Kormányhivatal Munkaügyi kirendeltségének (Munkaügyi Központ) igazolása arról, hogy az érintett a nyilvántartásukban nem szerepel

 

A formanyomtatványok letölthetők a www.palotah.hu oldalról, továbbá ügyfélszolgálatunkon is átvehetők!

 

Mit tehetek, ha a szomszédom önkormányzati lakás bérlője és nem tartja be a békés együttélés szabályait?

A békés együttélés szabályait meglehetősen tág kereteken belül lehet csak értelmezni, a jó szomszédi viszony kialakításához valamennyi tulajdonosnak és bérlőnek együtt kell működnie.

  • Ha társasházról van szó, akkor be kell tartani a házirendet, ami szabályozza többek között, hogy melyik napszakban végezhetők a zajjal, kosszal járó felújítási munkák, az állattartás szabályait, a parkolást, a közös tulajdon használatát stb. A közgyűlés által elfogadott házirend be nem tartása esetén a közös képviselőhöz kell fordulni, vagy szabálysértési eljárást kell kezdeményezni.
  • Csendháborítás: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének (mindenkori használójának) kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, ami szükségtelenül zavarja a környezetében lakókat, szomszédokat. Azt, hogy az adott területre, társasházra milyen csendháborítás jogszabály vonatkozik, az önkormányzat rendelete foglalja magában. Mielőtt jogi lépésekre szánjuk el magunkat, szólítsuk fel a szomszédot a zajforrással járó tevékenység beszüntetésére. Ha ez nem vezet eredményre, akkor értesíthetjük a rendőrséget. A kiérkező rendőr figyelmeztetheti a csendháborítót, indokolt esetben 5.000 – 150.000 Ft közötti pénzbírságot szabhat ki, illetve feljelentést is tehet.
  • Birtok védelem: A polgári jog szabályai szerint a tulajdonost akkor illeti meg abirtokvédelem, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy felhatalmazás nélkül háborgatják. A tulajdonost mindenkivel szemben megilleti a birtokvédelem, melynek érvényesítéséért a jegyzőhöz vagy bírósághoz tud fordulni.
  • Közveszély okozás bűntette: (Hatályos BTK. 2012. évi C törvény) Aki anyag, vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A közveszély okozására irányuló előkészület 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A közveszély elsősorban tűz, robbanó anyag, mérgező anyag, vagy víz pusztító hatásának kiváltásával idézhető elő.

 

Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a Palota-Holding Zrt. önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal. Csak akkor van lehetősége az önkormányzati lakás bérlőjével szemben fellépni, ha a sértett megtette a szükséges és határozott jogi lépéseket, szabálysértés vagy bűncselekmény vádjával feljelentést tett, az eljárás elindult és jogerős végzés született. Ekkor a békés együttélés szabályait sértő, vagy ezzel összefüggésben bűncselekményt elkövető bérlő bérleti szerződését Társaságunk felmondhatja.

 

Scroll Up