Jogi GY.I.K

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK JOGI KÉRDÉSEK

1. Ha részletfizetést szeretne kérni a bérlő, mi a teendő?

Kérelmet kell benyújtania, amelyben leírja kérelmének indokait és nyilatkozik a fizetési képességéről, a vállalható törlesztő-részletek összegéről, a részletek futamidejéről. A kérelem elbírálása érdekében a jövedelmi helyzetet alátámasztó iratok bemutatása szükséges.

2. Milyen igazolások bemutatása szükséges a részletfizetési kérelemhez?

A kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait és szociális helyzetét igazoló bármilyen dokumentumnak a bemutatása, így különösen munkáltatótól származó jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, nyugdíj összegét megállapító határozat, különböző járadékok, illetve támogatások összegét megállapító határozat.

3. A részletfizetés feltételeként megállapított önrész elengedésére vagy csökkentésére van-e mód, vagy kapható-e rá haladék?

Különös méltányosságot érdemlő esetben.

4. Milyen futamidejű részletfizetés adható?

A részletfizetési megállapodásban 12 hónapnál hosszabb törlesztési időt csak és kizárólag az adós rendkívül hátrányos anyagi- és szociális helyzetére tekintettel lehet engedélyezni, de ez esetben sem lehet hosszabb a futamidő 24 hónapnál. A törlesztő részletek összege mellett a tárgyhavi bérleti díj folyamatos fizetése mellett.

5. Ha a bérlő nem tudta fizetni a részletfizetési megállapodásban foglaltakat és egy összegben vált esedékessé a tartozása, kaphat-e új részletfizetést?

Nem.

6. Ha már fizetési meghagyásos vagy végrehajtási eljárás alatt áll a hátralék, kaphat-e részletfizetést a bérlő?

Méltányos esetben igen azzal, hogy a fizetési meghagyásos eljárás, illetve végrehajtási eljárás költségeit meg kell fizetni. Egyebekben a részletfizetési megállapodás feltételei megegyeznek a fentiekben foglaltakkal.

7. Mi a teendő, ha a tartozást a bérlő jövedelméből letiltják, vagy lefoglalták vagyontárgyát?

Fel kell keresni a végrehajtót, vagy Társaságunkat, mint jogosultat, és rendezni a teljes tartozást lehetőség szerint részletfizetést kezdeményezni.

8. A részletfizetési kedvezmény biztosítása kapcsán a bérlőnek a tőketartozáson felül milyen további költségeket, díjakat kell megfizetnie?

A tartozás részletekben, esedékességen túli megfizetésére figyelemmel a bérlőnek a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig a Ptk. szerint számított késedelmi kamatot meg kell fizetnie. A fentieken túl a bérlő köteles az esetlegesen folyamatban lévő jogi eljárás valamennyi költségének (postaköltség, eljárási díjak, ügyvédi munkadíj stb.) megfizetésére.

9. Helyiségbérlők is nyújthatnak be részletfizetési kérelmet?

Igen, a helyiség bérleményeket vállalkozás keretében (egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, egyéb jogi személy) bérlő ügyfelek részére, kérelem alapján a hátralék megtérülése céljából részletfizetési kedvezmény biztosítható.

10. Mi a teendő, ha a bérlő számára nem érthető, hogy pontosan mely tételekből tevődik össze a felszólításban közölt tartozása?

Folyószámla egyeztetést kérhet az ügyfélszolgálaton, szükség esetén a pénzügyi és számviteli csoport munkatársával vagy a jogi ügyintézővel egyeztethet. Közös költség ügyben a társasház kezelőjét vagy a könyvelőt kell keresni.

11. Ha a bérlő szerződése felmondásra került, mi a teendő?

A hátralékkezelés során küldött fizetési felszólításban biztosított határidőre nem teljesítő bérlőkkel szemben Társaságunk a bérleti jogviszony felmondását érvényesíti. A felmondás határnapig mindent fizet ,a helyiség visszaadható a bérlő részére, de ezt követően csak az Önkormányzat Bizottsága jogosult erre.

12. Mit kell tennie a bérlőnek vagy használónak, ha a bérleményt vissza kívánja adni a bérbeadónak?

A bérlő határozott idejű szerződésének rendes felmondással történő megszüntetése esetén, a Vagyonkezelő a szerződés lejáratát 60 (Hatvan) nappal megelőzően köteles-e tényre, valamint a Bérlemény kiürítésére vonatkozó kötelezettségére a Bérlőt írásban felhívni. A Bérlő legkésőbb a bérleti szerződés lejáratának napjáig köteles nyilatkozni, hogy a lakást kiüríti vagy arra új bérleti jogviszonyt kíván létesíteni. Ha a Bérlő az itt rögzített határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a szerződő felek úgy tekintik, hogy a Bérlő új bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni és a Bérleményt köteles a Vagyonkezelőnek szerződésszerűen átadni.

Általánosan telefonon vagy személyesen az ügyfélszolgálatunkon egyeztetnie kell időpontot a birtokbaadásra. A lakást vagy helyiséget teljesen ki kell üresíteni és a megadott időpontban a PALOTA-HOLDING Zrt. munkatársának a helyszínen át kell adni a kulcsokat, és alá kell írni a visszavételi jegyzőkönyvet.

13. A befizetett óvadék/kaució mikor jár vissza?

A bérlemény tartozásmentes és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadása esetén, a bérlő kérelme alapján. Határozott idejű bérleti szerződés bérlő által történő felmondása esetén az óvadék nem jár vissza.

Mit tehetek, ha a szomszédom önkormányzati lakás bérlője és nem tartja be a békés együttélés szabályait?

A békés együttélés szabályait meglehetősen tág kereteken belül lehet csak értelmezni, a jó szomszédi viszony kialakításához valamennyi tulajdonosnak és bérlőnek együtt kell működnie.

  • Ha társasházról van szó, akkor be kell tartani a házirendet, ami szabályozza többek között, hogy melyik napszakban végezhetők a zajjal, kosszal járó felújítási munkák, az állattartás szabályait, a parkolást, a közös tulajdon használatát stb. A közgyűlés által elfogadott házirend be nem tartása esetén a közös képviselőhöz kell fordulni, vagy szabálysértési eljárást kell kezdeményezni.
  • Csendháborítás: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének (mindenkori használójának) kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, ami szükségtelenül zavarja a környezetében lakókat, szomszédokat. Azt, hogy az adott területre, társasházra milyen csendháborítás jogszabály vonatkozik, az önkormányzat rendelete foglalja magában. Mielőtt jogi lépésekre szánjuk el magunkat, szólítsuk fel a szomszédot a zajforrással járó tevékenység beszüntetésére. Ha ez nem vezet eredményre, akkor értesíthetjük a rendőrséget. A kiérkező rendőr figyelmeztetheti a csendháborítót, indokolt esetben 5.000 – 150.000 Ft közötti pénzbírságot szabhat ki, illetve feljelentést is tehet.
  • Birtok védelem: A polgári jog szabályai szerint a tulajdonost akkor illeti meg abirtokvédelem, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy felhatalmazás nélkül háborgatják. A tulajdonost mindenkivel szemben megilleti a birtokvédelem, melynek érvényesítéséért a jegyzőhöz vagy bírósághoz tud fordulni.
  • Közveszély okozás bűntette: (Hatályos BTK. 2012. évi C törvény) Aki anyag, vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A közveszély okozására irányuló előkészület 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A közveszély elsősorban tűz, robbanó anyag, mérgező anyag, vagy víz pusztító hatásának kiváltásával idézhető elő.

 

Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a Palota-Holding Zrt. önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal. Csak akkor van lehetősége az önkormányzati lakás bérlőjével szemben fellépni, ha a sértett megtette a szükséges és határozott jogi lépéseket, szabálysértés vagy bűncselekmény vádjával feljelentést tett, az eljárás elindult és jogerős végzés született. Ekkor a békés együttélés szabályait sértő, vagy ezzel összefüggésben bűncselekményt elkövető bérlő bérleti szerződését Társaságunk felmondhatja.

Scroll Up